Munkahelyi kockázatértékelés

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdése értelmében a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel amelyben minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékeli a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

Már 1 fő munkavállaló esetén is, tevékenységtől függetlenül rendelkezni kell munkahelyi kockázatértékeléssel.

Mikor kell a kockázatértékelést elvégezni?

  • A tevékenység megkezdése előtt.
  • Indokolt esetben, ha olyan változás történik mely befolyásolja a tevékenység veszélyességét, kockázatát (új munkakörnyezet, munkaeszköz, veszélyes anyag, keverék).
  • Legalább 5 évente.

Munkahelyi kockázatértékelések típusai:

  • Munkakörök, tevékenységek kockázatértékelése
  • Munkaeszközök, technológiák kockázatértékelése
  • Munkahelyek kialakítása
  • Kémiai kockázatbecslés (veszélyes anyagokra, keverékekre vonatkozó)
  • Pszichoszociális kockázatértékelés
  • Képernyős munkahelyek kockázatértékelése
  • Biológiai, higiénés kockázatértékelés
  • Optikai sugárzás kockázatértékelése

Munkahelyi kockázatértékelést ki végezhet?

A munkahelyi kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkahelyi kockázatértékelést követően a munkáltatónak gondoskodni kell a feltárt kockázatok kezeléséről. Meg kell határozni a védekezés módját mely lehet kollektív, műszaki, egyéni védelem, illetve szervezési intézkedés.

A munkahelyi kockázatértékelés dokumentációját a jogszabályban foglaltak szerint, legalább 5 évig meg kell őrizni.